Fehérjék

A fehérjéknek sok fajtája, típusa van. Néhány csoport: - Lassan felszívódó (pl: Casein) - gyorsan felszívódó (pl: Tejsavó). Ezek állati eredetű fehérjék, és vannak növényi eredetű fehérjék (pl: szója)

A fehérjék építőkövei az aminosavak. A szövetek képződéséhez húsz különböző aminosavból álló fehérjére van szüksége a szervezetnek. Az aminosavakból tizenegyet képes előállítani szervezetünk. A maradék kilencet -melyek esszenciális aminosavak-  táplálkozás során kell bevinnünk szervezetünkbe.  Ezek az alábbiak: metionin, treonin, lizin, izoleucin, valin, leucin, fenilalanin, triptofán. A hisztidin félig tekinthető esszenciálisnak, mert a szervezetnek nem minden esetben van szüksége külső forrásra az előállításához. Nem esszenciális aminosav az arginin, alanin, aszparagin, aszparaginsav, cisztein, glutamin, glutaminsav, glicin, prolin, szerin, és a tirozin. Az aminosavaknak ez a csoportosítása azonban nem a fontosságukat tükrözi, hiszen mind a húszra nagy szüksége van a szervezetünknek!

Az állati eredetű táplálék, mint például a hús, hal, tojás, a tejtermékek, az alapvető aminosavak leggazdagabb forrásai, míg a növényi táplálékok gyakran nem tartalmazzák mindegyiket. Ez a hiányosság azonban elkerülhető, ha változatos, többféle növényi eredetű ételt fogyasztunk. A gabonafélék például lizinben szegények, míg a bab ezt nagy mennyiségben tartalmazza. Régebben úgy hitték, hogy a fehérjék megfelelő mennyiségének elérése érdekében az összes alapvető aminosavnak egyensúlyban kell állnia egymással az egyes étkezéseknél (például gabonát és babot egyszerre kell enni). Az újabb kutatások viszont igazolták, hogy ugyan fontos az aminosavak megfelelő keverékének fogyasztása, de nem szükséges mindet ugyanannál az étkezésnél bevinni.

A fehérjebevitel mennyiségéről is beszéljünk. Ha egy folyamatos fejlődést szeretnél elérni, akkor naponta test–súly – kilogrammonként 2 gramm fehérjére lesz minimum szükséged.

Természetesen, mint ahogy az élet más területén, itt sem szabad „átesni a ló túloldalára”.